Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Állásfoglalásukat szeretném kérni a 2006. évi IV. tv.131. (3) szerinti ügyvezetői nyilatkozattal kapcsolataosan:
1: Az ügyvezetőnek a mérlegelfogadó taggyűlésen elegendő-e nyilatkoznia, vagy minden egyes -már a kötelezettségek között kimutatott összegből történő - kifizetés alkalmával nyilatkoznia kell ? Elfogadható-e az a gyakorlati megoldás, miszerint a nyilatkozatot a mérlegelfogadó taggyűlési határozatba belefoglalják (az ügyvezető egyben tag is) és ezáltal megvalósul az elektronikus beküldés, vagy mindenképpen külön nyilatkozat megtételére és a cégbíróságnak való elektronikus beküldésre van szükség?
2. Az osztalékelőlegről való döntéskor is terheli-e az ügyvezetőt a 131.§ (3) szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége?
Az osztalékelőleggel kapcsolatosan további kérdésem: A közbenső mérleg alapján elhatározott osztalékelőleg fizetése történhet-e több részletben (akár több hónapon keresztül) amennyiben ezt a taggyűlési határozatban rögzítik?"

2009. október

A társasági vagyon védelme

219. § (1) A részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - az alaptőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét.

92/2007. Számviteli kérdés Cégünk üzleti éve a naptári évvel megegyező, a beszámoló elfogadására május elején került sor, amelynek során osztalékfizetésről is döntöttek a tulajdonosok. Az osztalékfizetés számviteli törvényi feltételei fennálltak, tehát a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal korrigált saját tőke az osztalékfizetés után is magasabb, mint a jegyzett tőke. A következő üzleti év februárjában (tehát még a májusi, osztalékról döntő közgyűlés előtt) a cég saját részvényeiből visszavásárolt, amelyhez kapcsolódóan lekötött tartalékot is képzett a törvényi előírásoknak megfelelően. Az eredménytartalékból történt lekötéssel viszont már nincs elegendő fedezet az osztalékfizetésre (hiszen a korrigált saját tőke lecsökkent a jegyzett tőke szintje alá). Szabályos volt-e ebben az esetben osztalékfizetésről dönteni?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 219. §-ának (1) bekezdése szerint a részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Gt.-ben meghatározott esetekben és - az alaptőke leszállításának esetét kivéve - csak a 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét. Előbbi kifizetések közé sorolandó a kérdés szerinti mindkét gazdasági esemény, a saját részvény visszavásárlása és az osztalékfizetés is.
A Gt. 220. §-ának (3) bekezdése szerint a közgyűlés az osztalékfizetésről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg, az igazgatóság javaslatára határozhat. A Gt. 223. §-ának (4) bekezdése szerint tilos a saját részvény megszerzése, ha az adott üzleti évben a részvénytársaság a 219. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában nem fizethet osztalékot. Ennek megállapítására a számviteli törvény szerinti beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.
A Gt. előírásai szerint tehát a számviteli törvény szerinti, helyesbített sajáttőke-kritériumot mindkét fenti esetben be kell tartani, amely miatt a kérdésben szereplő társaság eljárása nem szabályos, hiszen a februárban végrehajtott sajátrészvény-visszavásárlásnak nem volt számviteli bizonylata, azaz ebben az időpontban a társaság nem rendelkezett hat hónapnál nem régebbi beszámolóval vagy közbenső mérleggel, amelyből megállapíthatta volna, hogy a visszavásárlásra van-e fedezet. Szabályos eljárással a részvénytársaság a tárgyévi beszámoló elfogadásakor, azzal egy időben határozhatott volna az osztalékfizetésről és/vagy a sajátrészvény-visszavásárlásról a rendelkezésre álló fedezet ismeretében, a korrigált sajáttőke-kritérium figyelembevételével.
[2006. évi IV. törvény 223. § (4)]

(2) Az alapszabály előírhatja, hogy az igazgatóságnak írásban kell nyilatkozni arról, hogy az (1) bekezdés szerinti kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az igazgatóság tagjai a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felelnek.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt. Kivételt képeznek a részvénytársaság által - a 191. § (1) bekezdése és 259. § (3) bekezdése alapján - ellenérték nélkül juttatott részvények.
(4) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a részvénytársaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társaság bizonyítja a részvényes rosszhiszeműségét.

131. § (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét.

98/2007. Számviteli kérdés Egy korlátolt felelősségű társaság a 2005. évi osztalékról utólag, 2006 júliusában határozott, amelyet 2006-ban ki is fizetett. Az osztalék előírására a 2006-os könyvelés keretében, az eredménytartalékból került sor. Jól gondolom-e, hogy a kft. szabálytalanul járt el? Változtat-e a kérdés megítélésén a jövőre nézve a gazdasági társaságokról szóló törvény új rendelkezése, miszerint a tagok a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben ülés tartása nélkül is határozhatnak?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 153. §-ának (1) bekezdése alapján a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett társaság köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a cégbíróságnál letétbe helyezni, a letétbehelyezéssel egyidejűleg közzétenni.
Ebből következik, hogy a kérdésben szereplő társaság 2005. évben megsértette a számviteli törvény hivatkozott előírását.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek a szóban forgó évben hatályos előírásai alapján a tagok gyűlése, illetve a taggyűlés határoz a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról, az osztalékfizetésről. Ez azonban - összevetve a hivatkozott számviteli előírással - nem lehet későbbi időpont, mint a számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének, letétbehelyezésének időpontja.
A kérdés szerint a taggyűlés utólag (a letétbehelyezést követően), júliusban ült össze, döntött az osztalékfizetésről, amelyet a számviteli nyilvántartásokban 2006-ban számoltak el az eredménytartalékkal szemben. Ez a gyakorlat ellentétes - többek között - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 131. §-ának (1) bekezdésében, 132. §-ában, továbbá a számviteli törvény 37. §-ának (2) bekezdésében, 39. §-ának (2)-(3) bekezdésében előírtakkal, amely szerint osztalékot fizetni az adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből lehet, közvetlenül az eredménytartalékból nem.
A kérdés szerinti társaság a jogszabálysértések sorozatát követte el, alapvető kérdésekben hibázott, így a közzétett beszámolóban nem szereplő osztalék nem tekinthető jogszerűen elszámolt osztaléknak. Akkor járt volna el helyesen a társaság, ha a 2005. évi számviteli beszámolóját a számviteli törvény előírásai szerint készíti el, a taggyűlés a számviteli beszámoló elfogadásakor dönt az osztalékról, illetve a kifizetendő osztaléknak az eredménytartalékból történő kiegészítésről és ezt követően helyezi azt letétbe, teszi közzé és fizeti ki az osztalékot, valójában 2006-ban.
A kérdésben hivatkoznak a 2006. évi IV. törvény 2007. szeptember 1-jétől hatályos előírására. A módosult előírás sem jelenti azonban azt, hogy a számviteli törvény szerinti beszámolónak a tagok ülése, illetve taggyűlés megtartása nélküli elfogadásakor, jóváhagyásakor nem kell dönteni az osztalékfizetésről, továbbá azt sem, hogy a számviteli beszámoló elfogadása, jóváhagyása a letétbehelyezést, a közzétételt követően történhet meg.
[2000. évi C. törvény 153. § (1)]

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt.
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.
(4) Azokat a kifizetéseket, melyeket az (1) és (3) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társaság bizonyítja a tag rosszhiszeműségét.

Címkék: Társasági vagy cégjogi kérdésekKonzultációs szolgálatOsztalék